Kuktából szakács lettem

A Kuktából szakács. Első élő történelem programom, Németh Ádám képzése a nemrég ért véget, én pedig résztvevőként szeretném megosztani veletek a tapasztalataimat.

Ádám és a résztvevők

Azok a kedvenc képzéseim, amiken változatosak a feladatok, jó a közösség és valóban használható tudást adnak át., A Kuktából szakács alatt tíz e-mailt kaptunk, melyekben több videós anyag, feladat is volt. A levelekben könnyen értelmezhető, rövid összefoglaló szövegek erősítették meg a legfontosabb elméleti alapokat. Ezek hasznos részek voltak, mert az új infók mellett keretezték a korábbi tudásunkat is. 

Örültem, hogy a személyes kapcsolatok kialakítására is lehetőségünk volt, két workshopot is szerveztek. Illetve egy élő tréningnapon és egy szintén élő tesztalkalmon is részt vehettünk.

Egy résztvevő kezdőjelenete a szakértő „látogatókkal.”

Emellett Ádám személyes konzultációkra is hívott bennünket, résztvevőket, így feltehettem neki azokat a kínos kérdéseimet, amiket mások előtt nem szerettem volna.

Ilyen volt például az, hogy nem leszek-e röhejes a szerepemben, mennyire használhatom ki az egyébként leplezhetetlen tájszólásomat és mit csináljak, ha egyelőre fogalmam sincs, hogyan tehetem érdekessé a választott társadalmi mobilitásokra reflektáló karakterem.

De miért is volt minderre szükség?

A képzés alatt mindannyian arra készültünk, hogy a végére legyen egy élő töris programunk, melyet később az általunk kiválasztott helyen, a számunkra ideális közönség előtt játszhatunk majd el. Minden egyes feladat és segédanyag ennek az előadásnak a legkönnyebb elkészítését segítette elő.

A levelekben kapott feladatokban,  workshopokon és a tréningeken végig a gyakorlaton volt a  hangsúly. Ádám fogott minket és közös gyakorlatok által vezetett úgy, hogy saját bőrünkön tapasztaljuk meg az élő töri élményét, hogy később még ügyesebben adhassuk át ezt az élményt a közönségünknek.

A képzés kapott egy kerettörténetet is, mely szerint Ádám főszakácsként dolgozik egy 19. századi kastély konyháján, Nóri pedig (sokszor a kezünket fogva) jó tanítványként igyekszik elsajátítani a legjobb fogásokat. 

A főszakács és kuktája akcióban.

Ha érdekel, hogyan nézett ki ez a felvételeken, nézd meg az előzetesünket!

A képzést résztvevői nagyrészt már kipróbálták magukat korábban is a műfajban. Többségük hagyományőrző, múzeumi dolgozó vagy mindkettő egyszerre. Éppen ezért volt nagyszerű azt tapasztalni, hogy a képzés nem csak a kezdőknek  hasznos. 

Természetesen az első néhány leckében megtörténik az elméleti alapozás, így mindannyian elsajátíthatjuk vagy lekeretezhettük az alapokat. Ugyanakkor a következő leckékben olyan feladatokat kaptunk, amelyek a tapasztaltakat is megdolgoztatták. Felépítettük a karakterünket, előtörténettel, nehézségekkel és vágyakkal ruháztuk fel, idővonalat alkottunk számára és saját képünkre formáltuk. A leckékben Zay Orsi segtíségével kitalálhattuk, hogy milyen öltözetet ölthet a karakterünk. Elmélyíthettük a történetét,  a tréningen egyből kipróbálhattuk, hogyan köszöntheti a többieket és hogyan is fogunk megszólalni a bőrében.

„Nóri megmondja.” A levelek végén követni tudtuk azt is, hogy a képzés során látható program hogyan készült.

Számomra a képzés legnagyobb erénye a kapcsolatok építésében és a tapasztalatcserében volt. Korábban, a Nemzeti Múzeumban dolgozva kipróbálhattam magam a műfajban. A 16. századtól egészen a második világháborúig játszottam szerepeket.

Sok tapasztalatot szereztem, és ezeket most sikerült egy logikus, a későbbiekben is támaszt nyújtó rendszerbe illesztenem. A levelek és a benne található feladatok, segédanyagok kellő alapot nyújtottak arra, hogy átgondoljam, mit és hogyan szeretnék elérni a készülő élő töris előadásommal. Ádám anyagai számomra  tökéletesen keretezték ezt.

A workshopokra készülve még izgultam, hogy vajon milyen lesz a csapat, nem leszek-e túl zöldfülű közöttük. Szerencsére minden kételyem eloszlatták, amikor a résztvevőkkel a saját nehézségeinket feloldva közösen gondolkodtunk az első online workshopon.

Ekkor már tudtam, hogy a résztvevők között üdvözölhetek nem is egy kedves ismerős arcot és az újonnan megismertek is segítőkészek és kedvesek. A második workshopon sajnos nem tudtam részt venni, így még inkább készültem a tréningnapra.

Szerepben és szerepen kívül a tréningnapon.

Izgatottan vártam az első januári tréningünket, hogy végre személyesen is találkozhassak a többiekkel, láthassam őket előadás közben és nem utolsó sorban hosszú kihagyást követően újra belebújhassak egy általam megformált karakter bőrébe. Számomra ez az alkalom volt a fénypont. 

Többféle játékot, gyakorlatot játszottunk, amelyek bemelegítettek, illetve hasznos tippeket gyűjtöttünk általuk az előadásokhoz. Ezután pedig néhány perc erejéig mindannyian az általunk formált karakter bőrébe bújhattunk. Az előadásunkat pedig együtt boncolgattuk, tanácsokat adva a fejlesztésre és kiemelve a jó részeket.

Ezután kaptunk még egy e-mailt, illetve elérkezett a tesztnap. Ekkor hosszabban, minden tapasztalatunkat és tudásunkat felhasználva, többe viseleteben adtuk elő a jelenetünket. Öröm volt látni a sok szuper előadást. Úgy láttam, hogy mindenki igyekezett beépíteni az előadásába a korábbi véleményeket, így sokféle, nagyszerű előadás született.

Ebben a programban láthatóan interakció is van.

A nap zárásaként értékeltük magát a képzést is. Legjobb, megtartandó elemként a kapcsolatok kialakítása, a tudás rendszerezése, új, logikus rendszer megalkotása szerepelt. Javítandó elemek pedig sokkal kisebb számban szerepeltek. Megállapítottuk, hogyha újra kezdhetnénk mindannyian szeretnénk többször élőben találkozni, valamilyen formában egy közösséget alkotni, nagyobb hangsúlyt fektetnénk a konzultációkra örömmel fogadnánk a képzés folytatását.

A képzés után Ádám küldött egy online kérdőívet is. Ebben részletesen faggatott minket a képzés erényeiről és fejlesztendő területeiről. A kérdésre, hogy mennyire ajánlanánk másoknak a képzést, a tízes skálán egyöntetűen a maximum pontot adtuk. Nos, azt hiszem, ez elég reprezentatív, de lehet még árnyalni a képet.

Volt, aki ezt írta a mi tetszett kérdésre: “Közvetlen stílus, közérthetőség, sok szempontból való vizsgálat, a közös ötletelések” De volt, aki Ádám támogatását emelte ki: “Az online forma mellett végig velünk voltál, bármi volt, elértünk.” Élőben és a kérdőívben is a javítandó résznél felmerül, hogy “Csinálnék egy „tudástárat”, ahol némi alap szakirodalommal segíthetnénk egymást.” “És Több csoportos online megbeszélés, és több személyes találkozó”. Valóban hasznos lenne egy fórum, ahol a hasonlóval foglalkozó emberek megoszthatják elért eredményeiket, programokra hívhatnak minketés kérdéseket tehetnek fel.

Mindent egybevetve hálás vagyok a képzésért és a kialakult/felfrissített kapcsolatokért. Lett egy szuper, univerzálisan felhasználható karakterem és egy újabb közösség tagjának érezhetem magam!

A képzésre most is előregisztrálhatsz és értesítést küldünk a meghirdetésről!

Saját élő történelem programunkkal legközelebb a 3. Múzeumi Játékmustrán találkozhatsz.

Vélemény, hozzászólás?