A Játékkal oktatok című interjúsorozatban a játékkal való ismeretátadás lehetőségeit járjuk körbe játéktervezőkkel, pedagógusokkal, játékosokkal. Ebben a bejegyzésben Orova Balázzsal, a játékosított gazdasági szimulációkat fejlesztő EcoSim CEO-ját kérdeztük.
Minek a hatására kezdtél el játékokkal foglalkozni?
Saját hobbiból és a tanulmányi versenyekből alakult ki az érdeklődés. Mindig is szerettem stratégiai játékokkal játszani, történelmi és gazdasági témájúakkal egyaránt (legjobb, ha mindkettő benne van!). Az EcoSim versenyén, a Diák Menedzsment Bajnokságon résztvevőként és külsős szervezőként (diáknagykövet) ismerkedtem meg az üzleti szimulációkkal, majd jelentkeztem a céghez gyakornoknak.
Mivel foglalkozol a játékok tervezése mellett?
Az EcoSim ügyvezetéssel, sales és marketing tevékenységgel foglalkozom. Illetve a család mellett amikor alkalom adódik, kisebb nagyobb távokat biciklizem.
Miből indulsz ki egy játék tervezésénél?
A játék megrendelőjének a céljaiból és a játék célcsoportjából, valamint a saját technikai lehetőségeinkből, tapasztalatainkból, illetve a tervezett költségvetést is figyelembe veszem.
Például az Ericsson 5G Challenge játéknál a cél az volt, hogy a játék révén a célcsoport (informatikusok és technológia iránt érdeklődők) tagjai szórakoztató módon kapjanak információt az 5G technológiáról, valamint megismerjék a hazai Ericsson szerepét az 5G fejlesztésében. Az eredmény: https://www.5gchallenge.hu/games/game_2021_all_year
Van-e fő témád? Milyen témában alkotsz a legtöbbet és melyikben a legszívesebben?
Fő téma az üzleti szimulációk, tehát a gazdasági, vállalatirányítási stratégia, különböző iparágakban. Szívesen belekóstolok technológiai témákba is, de korlátozott a jártasságom.
Amivel még szívesen foglalkoznék, az a történelmi alternatív kimenetelek témája, egyfajta „mi lett volna, ha az adott szituációban máshogy dönt a vezető?”, ennek a szimulációja, a történelem újrajátszása szintén nagyon érdekes téma.
Kiknek szólnak a játékaid, és hogyan jut el a közönségedhez?
A célcsoport általában a felsőoktatási hallgatók és pár éve végzettek, de olykor a középiskolás korosztály is találkozik játékainkkal. Diákversenyekről lévén szó, így kampány révén vonzzuk be a közönséget a játékainkra.
Hogyan tervezel játékot? Mi a folyamat, amin végigmész?
- lépés: célok meghatározása, valamint a technológiai lehetőségek, erőforrások feltárása.
- lépés: célcsoport definiálása, megismerése, szokásainak, igényeinek figyelembe vétele.
- lépés: szponzor, megrendelő design megjelenése, ehhez is igazodunk.
- lépés: működési és tartalmi struktúra összeállítása (specifikáció, drótváz terv)
Amint ezek véglegesednek, akkor elindul a tartalomgyártás és a design készítés, majd amint ezek is jóváhagyásra kerülnek, következik a fejlesztés (programozás), majd a tesztelés és a véglegesítés.
Hogyan ad át ismeretet egy játékod? Mennyire szempont ez a tervezésnél?
Gyakorlat általi tanulással és a versenyhelyzetből adódó motivációval megtámogatott ismeretszerzéssel (utána kell nézni, ki kell számolni, stratégiát kell alkotni és végrehajtani). Tervezésnél meghatározó szempont, hogy milyen módon fejleszt (és mér) készségeket, ad át ismereteket a játék.
Mi az a 3 legfontosabb dolog, amire szerinted érdemes figyelni játék tervezésekor?
1. Összes érintett (megrendelő, célcsoport, fejlesztő) igényeinek és lehetőségeinek feltérképezése.
2. Időtervezés, legyen pufferidő és dedikált tesztelési idő a fejlesztéskor.
3. Visszajelzésekre: tesztjátékosok, kulcsfelhasználók részéről.
Milyen más intézményekhez kapcsolódtok? Iskolákkal van kapcsolatotok?
Üzleti szimulációinkat a felső és a középfokú oktatás számára is kínáljuk oktatási eszközként, illetve a diákversenyek kapcsán is kapcsolatban vagyunk az iskolákkal.
Hogyan lehet elmélyülni a témában? Milyen könyvet, fórumot, csatornát ajánlasz?
Sokat kell játszani más játékokkal és inspirálódni. Beszélgetni más játékokkal foglalkozó szakemberekkel. Coursera-n és hasonló online portálokon tematikus kurzusokat is érdemes figyelni.
Hogyan látod az ismeretátadó játékok helyzetét Magyarországon?
Vannak jó példák és a múzeumok játékosítása is remek. Tanárok, oktatók is sokat dolgoznak a tanítás játékosabbá fejlesztésén. Hobbiként virágzik, üzletként nem egyszerű megélhetés.
Az EcoSimet itt találod: Facebook, Honlap
Balázzsal itt tudod felvenni a kapcsolatot.
Folyassuk a beszélgetést oktatás, játékok és múzeumok kapcsolatáról a Múzeumi Játékmustra csoportban! Szeretettel várunk!
