Játékkal oktatok: Lenhardt Balázs (Kékjáték)

Bayer Árpád

A Játékkal oktatok című interjúsorozatban a játékkal való ismeretátadás lehetőségeit járjuk körbe játéktervezőkkel, pedagógusokkal, játékosokkal. Ebben a bejegyzésben a társasjátékokról Lenhardt Balázs játékfejlesztőt, kiadót, a Kékjáték alapítóját.

Minek a hatására kezdtél el játékokkal foglalkozni?

Gyerekkoromtól kezdve nagyon szerettem társasjátékozni, és szerencsére a családban és a barátok között is mindég adódott erre megfelelő alkalom. A 80-as évek második felében jelentek meg itthon a Novoplast akkoriban újdonságnak számító és már jó minőségű játékai, mint az Ezüst tó kincse, a Bumeráng sziget vagy a Harc Európáért, ezek szerettették meg velem igazán ezt a csodálatos világot. 

Mivel foglalkozol a játékok tervezése mellett? 

Mivel nem csupán játéktervező és fejlesztő vagyok, hanem azt szeretném, hogy ezek a játékok meg is jelenjenek, ahhoz a kiadást is saját kézbe kellett vennem. Így a teljes gyártási folyamat az én felelősségem, és még értékesíteni is kell tudjam a játékokat. Az időm nagyobb részét ezért a céges adminisztráció viszi el, és mivel már három sikeres Kickstarter kampányunk is volt, ezért külföldre is sikerül időnként játékokat értékesíteni, illetve ameddig a járványhelyzet engedte (tavaly február), rendszeresen vettünk részt nemzetközi játékkiállításokon és vásárokon.

Tömeg a Kékjáték pultjánál egy nemzetközi vásáron.

Miből indulsz ki egy játék tervezésénél?

Én az a típusú fejlesztő vagyok, akit először mindig a tematika fog meg, és abból indulok el, a mechanikát a téma alá rendelem, és nem fordítva.

Szeretnék egy hangulatot átadni, és ahhoz keresem meg azokat a technikai ötleteket, amelyek érzésem szerint legjobban szolgálják a választott környezet bemutatását. Szerencsére ötlet az bőven van, ezekből sokkal kevesebb játék jut el végül a kiadásig is.

Van-e fő témád? Milyen témában alkotsz a legtöbbet és melyikben a legszívesebben?

Elsősorban magyar játékfejlesztőnek érzem magamat, ezért legszívesebben magyar témákhoz nyúlok, legyen történelmi vagy a magyar népmesék játékcsaládhoz kapcsolódó. Mivel üzletileg a leginkább a népmesés játékaink a kifizetődőbbek, ezért már négy tagból áll ez a brand: a társas- és kártyajátékot, követte a Hetedhét mese, ami a társas kiegészítője, majd egy különleges memóriajáték, amely nem egy újabb bőr lehúzása, hanem négy teljesen új és egyedi játékmódot tartalmaz.

De legközelebb mégis a történelmi, stratégiai társasjátékok állnak hozzám, azok közül is a területfoglalós típus, nem csoda, hogy első játékom ilyen volt, a Kard és Korona, aminek tavaly jelent meg már az exkluzív 3. kiadása, 3D-s figurákkal, hihetetlen minőségben.

Most is előkészület alatt áll két új játékunk ezen a területen, az egyik Trianonról szól, a másik egy török-magyar csatajáték, Kereszt és Félhold címmel, amit Pierott jegyez.

A Kard és korona 3. kiadása. (forrás)

Kiknek szólnak a játékaid, és hogyan jut el a közönségedhez?

Nálunk lényeges szempont, hogy minél szélesebb kört próbáljunk meg elérni a játékokkal, nem csupán a gamereket, viszont nem is az a cél, hogy azokat hódítsuk csak meg, akiknél a Gazdálkodj okosan és a Ki nevet a végén a játékuniverzum fénylő csillagai.

Elsősorban olyan családi játékokat igyekszünk kiadni, ami 6-8 éves kortól mindenki számára élményt és örömet ad, hogy nem csupán a gyerekek, de a szülők, nagyszülők generációja is szívesen üljön le velük játszani.

Hogyan tervezel játékot? Mi a folyamat, amin végigmész?

Az első lépés, hogy a fejemben össze kell álljon egy koncepció, ami aztán vázlatosan leírva is működőképesnek tűnik. Ebből születik meg grafikus közreműködésével az első prototípus, amivel baráti és családi körben játszva kiderül, hogy mi működik benne és milyen elemeken szükséges változtatni. Menetközben folyamatosan fejlődik a külalak is, amíg eljutunk a végső verzióhoz.

Hogyan ad át ismeretet egy játékod? Mennyire szempont ez a tervezésnél? 

Nekem ez fontos, ezért is hangsúlyoztam, hogy mindég a téma az elsődleges, aminek a mechanika alá van rendelve.

A történelmi játékoknál a szabályban helyezünk el utalásokat és kisebb történelmi összefüggéseket, hogy akiben van ilyen irányú fogékonyság, az utána tudjon nézni. A Pesti srácok 1956 esetében ennél még komolyabb, pár oldalas történelmi összefoglaló került a játékszabály függelékébe, de abban a játékban tényleg újra tudjuk élni a csodálatos októberi forradalmat eredeti szereplőkkel és helyszínekkel, ezért fontos volt, hogy a körítés is maximálisan megfeleljen a korszaknak.

Konkrét történelmi tudás nélkül is játszhatóak azonban a játékaink, kvíz nem szerepel bennük, inkább az a cél, hogy az érdeklődést keltse fel.

Mi az a 3 legfontosabb dolog, amire szerinted érdemes figyelni játék tervezésekor?

Nehéz kérdés, mert szerintem vagy 33 fontos dologra kell figyelni egy játék tervezésekor. A legfontosabbak talán, hogy figyelemfelhívó grafikája legyen, az emberek szívesen vegyék le a polcról; lehetőleg legyen olyan identifikációja, hogy egy réteg számára biztosan érdekes legyen; és a Kékjátéknál az is fontos, hogy mindég valami újdonság is legyen a játékban, ami még korábban nem szerepelt másikban.

Nyilván ezt nem mindenki gondolja így, ennek köszönhető, hogy a Monopolyből ki tudnak adni egy 185. féle verziót is, de én a minőség mellett az eredetiségben is erősen hiszek.

Milyen más intézményekhez kapcsolódtok? Iskolákkal van kapcsolatotok? 

 A játék tervezés és kiadás alapvetően magányos szakma, ezért a kollégákkal dolgozunk együtt, és a többi magyar kiadóval vagyunk közelebbi kapcsolatban. Egyéb intézménnyel vagy iskolákkal inkább eseti jelleggel, ha mondjuk bemutatókra hívnak meg.

Hogyan lehet elmélyülni a témában? Milyen könyvet, fórumot, csatornát ajánlasz?

Örvendetes módon növekszik a társasjátékok iránti érdeklődés mellett a kiszolgáló környezet tagoltsága is.

Könyvet ugyan nem tudok ajánlani, de a működik két nagyobb társasjátékos fórum is a legnagyobb közösségi platformon, illetve egyre többen készítenek a játékokat bemutató vlogot, amiből a legismertebb jelenleg a Mit játsszunk?

Szintén nagyszerű fejleménye az elmúlt éveknek, hogy nagyon sok társasjátékos kávézó és kocsma működik, amiket érdemes felkeresni, és szintén vannak időnként nyilvános rendezvények, ahol sok játékot mutatnak be egyszerre. Ezeknek lokálisan könyvtárak vagy egy-egy elkötelezett klub ad otthont, míg az év legnagyobb eseménye a novemberi Társasjátékok ünnepe szokott lenni, ha a vírushelyzet is engedi.

Hogyan látod az ismeretátadó játékok helyzetét Magyarországon?

Úgy érzem, hogy ezen a területen még bőven van lehetőség a fejlődésre, mert egy-egy próbálkozást leszámítva hozzám is ritkán jut el hír róluk. Szerencsés lenne, ha az állam a művelődési és kulturális területen keresztül ezeknek a finanszírozásába is hatékonyan be tudna szállni.

A Kékjátékot itt találod: Facebook, Honlap

Folyassuk a beszélgetést oktatás, játékok és múzeumok kapcsolatáról a Múzeumi Játékmustra csoportban! Szeretettel várunk!

A borítóképen szereplő fotó forrása: https://www.facebook.com/kekjatek

Vélemény, hozzászólás?