A reformáció évszázadában, a három részre szakadt Magyarországon járunk egy, a török által elfoglalt faluban, mikor megérkezik egy vándorprédikátor, aki mindent felbolygat. A résztvevők három nagy magyarországi felekezet, a római katolikus, evangélikus és református tagjainak bőrébe bújva vitáznak hitbéli kérdésekről, döntéseket hozhatnak, amikkel átírhatják a megjelenített kor településének mindennapjait.

"Mi történt Itáliában, Franciaországban és Angliában miközben Magyarországon Mátyás király uralkodott? Hogyan érkeztek a hírek az uralkodói udvarba? Mi kell egy politikai vagy hadi bravúrhoz? A programon csoportokban dolgozva, források segítségével egymást segítve fedezhetitek fel a reneszánsz világ legfontosabb történéseit, az akkori politikai döntések mozgatórugóit! Összekötjük az egyetemes és magyarországi történelmet, és naggyá tesszük Mátyás birodalmát!"

Iskolai ünnepségre gyűlnek az osztályok. A székeken kis vörös és nemzeti színű zászlók, a falon vörös csillag. A mozgalmi beszédeket azonban felváltja a forradalom híre, az ünnepség pedig pillanatok alatt forradalmi iskolagyűléssé alakul. A diákság soraiból kerülnek ki az új vezetők, akik megfogalmazzák a forradalom követeléseit, de mindenki maga dönthet, hogy csatlakozik-e a pesti srácokhoz.

Programunk egy interaktív iskolai megemlékezés. A kidolgozás során szorosan együttműködünk azokkal a diákokkal, akik vállalják, hogy “beépített emberként” kulcsszerepet vállalnak a program levezetésében.

Az esemény az átéltek közös feldolgozásával zárul, ami tanórán is folytatható.

Az iskolákban évente kitör a forradalom március idusán, ami néha komoly kihívást jelent a tanári karnak. Hogyan mutassunk újat? Az egyszerű és újszerű megemlékezés során bemutatjuk a 1848-as forradalomhoz vezető utat. Súlya lesz egy-egy kiáltványnak vagy hírnek, megelevenedik a korabeli társadalom, a diákok pedig a megemlékezés részévé válnak, korhű szerepeket alkotnak. A helyi nemes, a lánglelkű egyetemista, vagy a fiatal úrinő oldalára állnak többen? Végül a résztvevők döntik el, hogy csatlakoznak-e Petőfiékhez...

A megemlékezés 45 perce alatt a diákok nem csak 1848 márciusának eseményeibe és forrásaiba nyernek betekintést, hanem a forradalmak tavaszának hangulatát is átélik.

A honfoglalás és az államalapítás témája körül sok a kérdés és túl sok a válasz. Vajon tényleg a Szíriuszról származunk? A sumérok az őseink? A válaszokat sokan tudni vélik, de hogyan igazodjon el ezek között egy diák? Történeti források, a friss kutatási eredmények és az alternatív történelemkutatás irodalmának összevetésével segítséget nyújtunk a forráselemzéshez és a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez.

Az osztály egy írói túlélő játékban vehet részt, mely a századforduló idejére repíti vissza őket. A játék a kiállítás szállodai szobájának, kávéházának, kemény kezű kiadókkal és furfangos főpincérekkel teli világában zajlik.

A játékosok mondták:

"Jól lehetett üzletelni. Izgalmas volt, főleg, hogy kiadók, írók és főpincérek voltak és betekinthettünk ebbe a világba."

"Jól meghatározott szabályok, jól felfogható értékrendszer, pörgős játékmenet."

"Tetszett, hogy nem voltak olyan percek, amikor nem csinált semmit az ember, mert folyton folyvást történt valami."

"Egy igazán jó csapatépítő játék, ami nem csak a testi mozgásodat, hanem az elmédet is megmozgatta."

A játékot a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum honlapján keresztül tudod megrendelni. Kattints ide!

A diktatúra miliőjének megtapasztalása után robban az osztályban a hír: kitört a forradalom! Hogyan reagál az osztály? Hogyan viszonyulnak a diákok ehhez a hírhez? Ki az, aki csatlakozik a pesti srácokhoz és ki az, aki inkább a családjával marad? Milyen kockázatai és előnyei vannak a harcokhoz való csatlakozásnak?

Az osztályt 1956-ba repítjük vissza. Az óra célja, hogy résztvevőként újra átéljék azokat a helyzeteket, meghozzák azokat a döntéseket, amiket 1956 őszén meg kellett hoznia egy diáknak. A 90 perces változatban a forradalom utáni első tanítási nap is megjelenítésre kerül.

Résztvevők mondták:

"Sokkal izgalmasabb, ha úgymond a »saját bőrünkön« érezzük az eseményeket."

"Érdekes volt más fejével is gondolkodni, egy másik társadalom érdekében."

Egy bárónak is van apja, akire felnéz, akit követ - vagy akinek az eszméit próbálja meghaladni?

Az Eötvös család apáinak és fiainak a sorsát követjük a felvilágosult abszolutizmus idejétől a Monarchiáig interaktív, játékos formában. Az egyes generációk közötti viták és az végig megmaradó eszmék megismerése által nem csak a család, hanem Magyarország gondolkodását ismerjük meg a nemzetté válás folyamatában.

A program rövidebb változatában az 1832-es országgyűlésre látogatunk el, ahol a család három genreációja is aktív politikus volt. A hosszabb változatban - a tudós és miniszter Eötvös Loránd beemelésével - az egyes generációk fénykorában meghatározó ügyek mentén közel másfél évszázad legfontosabb ügyeit vesszük végig.

Résztvevők mondták:

"Valószínűleg ha csak ilyen óráink lennének, nem félnék az emelttől."

"Tetszett: az összefüggések megismerése, a hangsúly a folyamaton volt és így érthetőbb volt, mint sima tényekkel."

Mit tehet valaki, ha a körülmények hatására kénytelen cselekedni? Hogyan lesz valaki véletlenül az 1848-49-es események egyik vezéralakja? Miként lehet elszámolni egy sikertelen béketárgyalással?

A program során a diákok egy aradi vértanú bőrébe bújva, teljesen új szemszögből ismerik meg a szabadságharc történetét és hősünk dilemmáit.

Résztvevők mondták:

"Nagyon jó volt, sokat lehetett belőle tanulni, és megismertük belőle a szereplőket, sokkal jobban megértettem a következményeket."

"Több témában lehetne ilyen."