A Játékkal oktatok című interjúsorozatban a játékkal való ismeretátadás lehetőségeit járjuk körbe játéktervezőkkel, pedagógusokkal, játékosokkal. Ebben a bejegyzésben Marosvári Tamással beszélgettünk. Tamás egyedi műfajban alkot, játéktól függően a társajáték és a szerepjáték, valamint felfedezőjáték között. I. világháborús játékát ismertem meg először, amivel a Múzeumi Játékmustrára jött. Aztán készített egy kiállítást, ami inkább játék volt – írtam is róla, jöttek is a csoportok. Most pedig a gondolatait olvashatjátok.
Minek a hatására kezdtél el játékokkal foglalkozni?
Mindig is szerettem a játékokat, akár társasról, akár számítógépes játékról volt szó. Már gyerekkoromban is sokszor a meglévő játékokhoz készítettem új térképeket, kiegészítőket, így azt hiszem már akkor tudtam, hogy jó lenne egyszer ezzel foglalkozni.
Mivel foglalkozol a játékok tervezése mellett?
Egy multinál dolgozom félállásban pénzügyi részlegen, valamint van otthon három lányom, akikkel a munka melletti időm nagy részét töltöm. Szerencsére a játéktervezés olyan, hogy fejben szinte bármikor foglalkozhat vele az ember, így inkább nem a játéktervezés mellett, hanem alatt foglalkozom mással.
Miből indulsz ki egy játék tervezésénél?
Nekem az elsődleges a téma, a mechanika és a módszer csak azután jön, mert ha egy téma nem fog meg engem sem, akkor azt nem is igazán tudnám másoknak sem élvezetesen átadni.
Van-e fő témád? Milyen témában alkotsz a legtöbbet és melyikben a legszívesebben?
Leginkább történelmi játékokat csinálok, azon belül is a 20. század eleji időszakot kedvelem a legjobban. Főleg, amikor oktatásról van szó. Az utóbbi években ahogy a lányaim egyre nagyobbak lettek a gyerekjátékok felé is nyitottam, de itt főként táblás játékokon dolgozok, amiben a Pagony kiadó is segítségemre van.
Kiknek szólnak a játékaid, és hogyan jut el a közönségedhez?
Az oktató játékaim leginkább a felsőbb éves diákoknak szólnak, de ugyanúgy élvezetesek, felnőttek számára is. 12 éves kor felett szoktam őket leginkább ajánlani, mert komolyabb témákat érint. Több iskolával és intézménnyel is jó kapcsolatot ápolok, így rajtuk keresztül egyre többfelé eljut a rendezvények és programok híre.
Hogyan tervezel játékot? Mi a folyamat, amin végigmész?
Elsőként kell egy téma, ami megfog, hogy azon érdemes dolgozni, ezután általában több ötlet is van a megvalósításra, amiknek az alapjait ki kell próbálni, hogy melyik felel meg leginkább a témának, a célközönségnek, az anyagi és infrastrukturális lehetőségeknek.
Ez együtt jár néhány tesztel, ami a kezdeti szakaszban leginkább egyedül történik. Ezzel párhuzamosan pedig információgyűjtést végzek, hogy a téma szakmailag is megállja a helyét, hogy fel tudjam mérni mik azok a sarokpontok, amire a játékot/kiállítást építhetem. Amikor pedig kezd körvonalazódni a helyes irány, akkor jöhet a prototípus, helyszín berendezés és a tesztek mások bevonásával.
Hogyan ad át ismeretet egy játékod? Mennyire szempont ez a tervezésnél?
Az oktató játékoknál nekem a legfontosabb, hogy élményt adjak a játékosoknak, és kézzelfoghatóvá tegyem számukra a témát.
Fontos, hogy interakcióba tudjanak lépni a felhasznált tárgyakkal, használni tudják őket, váljanak részesévé a játék/kiállítás történetének. Ez persze sok esetben nehézséget is jelent, mert meg kell találni helyes egyensúlyt a játék és hitelesség között, fontos, hogy amit a játékos kap az autentikus legyen, ugyanakkor maradandó élményt is nyújtson. Úgy gondolom, hogy egy oktató játéknak nem az a célja, hogy a játékosoknak megtanítsa a témával kapcsolatos összes információt, hanem hogy felkeltse az érdeklődésüket iránta, vonja be őket a világába és mutasson utat, hogy merre, miként tudnak jobban elmélyülni, ha szeretnének.
Mi az a 3 legfontosabb dolog, amire szerinted érdemes figyelni játék tervezésekor?
A legfontosabb szerintem, hogy a játék, amit létrehozol legyen élvezetes. Legyen kapcsolódási pont a játékosok és a játék között, valamint, hogy szakmailag ne legyen kifogásolható. Fontos, hogy a játékosok tudjanak különbséget tenni, ha kell, hogy mi az az elem, ami a játék mechanikája miatt került esetleg oda és a játékélményt segíti.
Milyen más intézményekhez kapcsolódtok? Iskolákkal van kapcsolatotok?
Több iskolával is jó kapcsolatot ápolunk, vannak visszajáró osztályaink, akiket a jövőben a tervezési folyamatba is szeretnék bevonni. Itt a Szentendrei Skanzent külön szeretném kiemelni, akiknél évről évre tartok programokat.
Hogyan lehet elmélyülni a témában? Milyen könyvet, fórumot, csatornát ajánlasz?
Sajnos az ide tartozó szakirodalmat nem ismerem igazán, de a blogon lévő interjúkban ajánlottak közül néhány cím már felkerült a listámra.
Hogyan látod az ismeretátadó játékok helyzetét Magyarországon?
Személyes tapasztalatom szerint egyre több helyen van igény rá, hogy játékos formában találkozzunk az információkkal, legyen szó itt akár oktatásról, akár más témáról. Azonban ez jelenleg egy a szárnyát bontogató műfaj, amit sokan sokféleképpen alkalmaznak, így születnek jobb és kevésbé jó megoldások is (saját tapasztalat alapján is nagyjából 5-10 ötletből lesz egy használható játék). A jövőben, ha ezeket a szerteágazó tapasztalatokat sikerül összefogni, ahogyan a Játékmustra csoport ezt elkezdte, akkor az komoly lökést adhat a műfajnak.
Hol lehet megtalálni Téged?
Leginkább a rendezvényeimnek van saját facebook oldala (Naplóval a Fronton innen és túl , Döntések és Döntéshozók ), de én elérhető vagyok e-mailen tamas.marosvari@gmail.com.
Folyassuk a beszélgetést oktatás, játékok és múzeumok kapcsolatáról a Múzeumi Játékmustra csoportban! Szeretettel várunk!