“A tudást jóízűen kell falatozni.” Játékkal oktatok: Sziebert Ferencné (Erzsi)

Bayer Árpád

A Játékkal oktatok című interjúsorozatban a játékkal való ismeretátadás lehetőségeit járjuk körbe játéktervezőkkel, pedagógusokkal, játékosokkal. Ebben a bejegyzésben Sziebert Erzsivel beszélgetünk, aki magyar nyelv- és irodalomtanárként készít játékokat és játékosított programokat.

Minek a hatására kezdtél el játékokkal foglalkozni?

Nem is tudom… Már főiskolás koromban is gondolkodtam játékos megoldásokon. Az egyiket kicsit később, már gyakorló tanárként meg is valósítottam. Egy társasjáték mintájára az iskola aulájában felragasztottuk a mezőket, élő bábukkal haladtunk a mezőn, és izgalmas feladatokat oldottunk meg. Nagyon élvezte minden résztvevő. Így pozitív élmény később is sarkalt arra, hogy elsősorban diáknapokon, szakkörökön szervezzünk hasonló játékokat.

Később az adta, és ma is az adja a motivációt, hogy közelebb vigyem a tanulókhoz az anyagot, és így talán élvezetesebb a tanulás.

Mivel foglalkozol a játékok tervezése mellett? 

Középiskolai tanár vagyok, és ezen apropóból szoktam játékot is készíteni az óráimhoz, versenyeinkhez. Tehát inkább fordítva mondanám: tanítok, és néha játékot is készítek.

Miből indulsz ki egy játék tervezésénél?

Többnyire abból, hogy szeretném, ha a tanulás élvezetesebbé válna a diákjaim számára.

Van-e fő témád? Milyen témában alkotsz a legtöbbet és melyikben a legszívesebben?

Az utóbbi időben a tantárgyamhoz – magyar nyelv és irodalom – kötődő ismeretek átadására vagy versenyek lebonyolítására próbálok játékosabb módszereket találni, így játékot is készíteni.

Kiknek szólnak a játékaid, és hogyan jut el a közönségedhez?

A játékok többnyire az általam tanított középiskolai korosztálynak szólnak, illetve 6-8. osztályos tanulóknak, mert hatosztályos tagozatunk is van, illetve középiskolai előkészítőket is tartunk, és azokhoz is készült már játék. A leggyakoribb módja a tanórai felhasználás. Idén ugye megnehezítette a helyzetünket a tantermen kívüli oktatás. Több digitális, online lehetőségen kellett gondolkodnunk. Így tehát digitális úton, levélben vagy a honlapról kapnak információt a játékosok/versenyzők/tanulók.

Hogyan tervezel játékot? Mi a folyamat, amin végigmész?

Ki kell találnom a témát, mert a téma meghatározhatja a felhasznált eszközt. Kiválasztom hozzá a megfelelő programot. Ma már leginkább digitális felületeken dolgozom akkor is, ha tantermi körülmények közt vagyunk. Maradandóbbak a játékok, és ki tudom egészíteni nem digitális elemekkel, ha szükséges.

A tananyag ugye meghatározza a korosztályt, így a célközönség adott. Megtervezem az ismeretátadás folyamatát, és aztán az átadandó ismeretekhez készítek játékelemeket, amelyeket többnyire összefűzők egy folyamatba. Manapság divatos fogalom a szabadulószoba (még ha nem is igazán jó kifejezés ez a mi esetünkben), amelyhez több programot is fel tudunk használni. Ezeket szeretem most leginkább készíteni.

Diákokkal közösen készített táblajáték – próbáld ki ide kattintva!

Hogyan ad át ismeretet egy játékod? Mennyire szempont ez a tervezésnél? 

Ha tanórai tevékenységről van szó, akkor mindenképpen olyan feladatokat kell kitalálni, amelyekből a megoldásuk során tanulni tudnak a gyerekek. Tehát nemcsak szórakoztatnak, hanem gondolkodtatóak is, új ismeretek keresését, olvasást, tájékozódást igényelnek. Ilyenkor érdemes kihasználni a versenyszellemet is, és olyan feladatokat adni, amelyek megoldása pontokkal jár.

Tehát abszolút szempont, hogy a tudást gyarapítsa a játék. Egy-egy diáknap szervezésekor lehet fő szempont a játékosság, hiszen akkor a célom a szórakoztatás. Bár ilyet az utóbbi időben nem szerveztem.

Mi az a 3 legfontosabb dolog, amire szerinted érdemes figyelni játék tervezésekor?

Fontos tudnom, hogy kinek szól a játék, mit szeretnék elérni vele, jól érthető legyen, ne ezen bukjon el a játék sikere.

Egy játékos oktató szituációnál élesben történik a teszt? Vagy erre külön időt szánsz? Ha utóbbi, akkor mennyit?  

Többnyire élesben. Jó lenne tesztelni a játékot, de sajnos az eddigiek során erre nem nagyon tudtam lehetőséget teremteni. Így aztán magam tesztelgetek, és elég sok időt elvesz. Sosem mértem, mennyit.

Kérsz-e / Kapsz-e visszajelzést a játékról? Ha igen, milyen formában kéred?

Kérek. Többnyire szóbeli visszajelzést. Megbeszéljük a gyerekekkel, mi volt jó, miért volt jó, mi az, ami nem tetszett, vagy nehezen volt megoldható.

Hogyan lehet elmélyülni a témában? Milyen könyvet, fórumot, csatornát ajánlasz?

A pedagógusoknál létezik egy ún. életpálya modell. Én decemberben védtem meg a mesterpedagógus pályázatomat, amelyben arra vállakoztam, hogy a gamifikációval foglalkozom a tantárgyamon belül, különös tekintettel a nyelvi előkészítő osztályokra.

A gamifikációról Prievara Tibortól és Nádori Gergelytől hallottam először. A Microsoft MIE Expert programjában már 5 éve részt veszek. Mindig tanulunk egymástól valamit ebben a programban, így a játékokról, a játékosításról is.

Persze a gamifikáció nem azonos a játékok készítésével, de a folyamatba jól illeszkednek a megtervezett játékok is. Kerestem könyvet is, és rátaláltam Pusztai Ádám könyvére, a Kollektíva és a Gamifikation [HUN] facebook csoportjaira. Ádám könyvéből és bejegyzéseiből már eddig is sokat profitáltam, mindenkinek szeretettel ajánlom, ha magyar nyelvű irodalmat keres.

Hogyan látod az ismeretátadó játékok helyzetét Magyarországon?

Azt gondolom sok pedagógus igyekszik velem együtt új utakat keresni, vagy a régi jól bevált játékokat új köntösbe öltöztetni. Sokan vagyunk, akik azt gondolják, hogy a tudást jóízűen kell falatozni. És ehhez egyik út a játékok használata.

Örömmel megyek tanítványaimmal múzeumokba, és még nagyobb örömmel tapasztalom, hogy a hagyományos tárlatvezetés helyett játékos foglalkozásokkal várnak bennünket. S ezeket a gyerekek is élvezik. Tehát úgy gondolom, hogy egyre szélesebb körben alkalmazunk/alkalmaznak játékokat nemcsak e két területen. Nap mint nap találkozom játékos elemekkel vásárláskor, honlapok böngészésekor. Mintha újra kezdenénk felfedezni a bennünk rejlő homo ludenst.

Hol lehet megtalálni Téged?

A közösségi médiában megtalálható vagyok Facebookon Sziebert Erzsi néven, Instagramon voltra10 néven. Honlapom nincs. Talán egyszer…

Folyassuk a beszélgetést oktatás, játékok és múzeumok kapcsolatáról a Múzeumi Játékmustra csoportban! Szeretettel várunk!

Vélemény, hozzászólás?